Az utóbbi évtizedben Franciaországban számos BRT-rendszert valósítottak meg, aminek során a strasbourgi G vonal mintapéldának számít. A BRT-rendszernek az európai városok igényeire szabott, francia változatát „Bus a haute niveau de service“-nek (BHNS) hívják. Strasbourg ismert a közlekedéstervezők előtt a villamos sikeres újra-bevezetéséről 1994-ben. Közel 20 évvel később a város keresni kezdte az észak-nyugati városrész lehető legjobb csatlakoztatásának lehetőségét a főpályaudvarral és a villamoshálózat kiépítése mellett egy BHNS-rendszer bevezetését is megvizsgálták.

A gazdaságos megvalósíthatóság ellenőrzése, a politikusokkal folytatott megbeszélések és egy tanulmány után egy villamosvonal meghosszabbításáról, egy BHNS-rendszer mellett döntöttek. Alig egy év építési idő elteltével a 30. vonal  2013 novemberében üzembe állt. Az egy optimalizált buszsáv, modern megállók és buszok tervezésére való összpontosítás mellett nagy hangsúlyt fektettek a marketingre valamint a meglevő közlekedési hálózat integrálására. Ezt többek között egy közös jegyrendszer, egy dinamikus utastájékoztatási rendszer és a P+R (Park and Ride) és B+R (Bike and Ride) parkolók következetes integrálásával sikerült elérni a nyomvonal mentén.

Sikeresen megvalósított európai BRT-rendszerekre további példák többek között: Nantes/Franciaország, Saint Nazaire/Franciaország, Granada/Spanyolország és Amszterdam/Hollandia.

A „Metrobüs“ BRT-rendszer Isztambulban, Törökországban, sikeres megoldás a két kontinensen fekvő város közlekedési kihívásaira. Az erős népességnövekedés, a Boszporusz fekvése, valamint a személygépkocsi-forgalomba helyezések növekedése különleges követelmények, melyeknek a Metrobüs rendszer, mint jövőbemutató, fenntartható közlekedési rendszernek, meg kell felelnie. A Metrobüs rendszer különlegessége a rendkívül magas átlagsebesség, az egy városi autópályán történő vonalvezetésnek köszönhetően, a sűrű ütemidők, valamint a nagy kényelem. A 250 Mercedes-Benz CapaCity busz, valamint további 360 Mercedes-Benz Citaro és Conecto a rendszer fontos eredménytényezői, melynek sikere több meghosszabbításhoz vezetett.

Rio de Janeiróban rendezték 2014-ben a FIFA labdarúgó világbajnokságot és 2016-ban az Olimpiai Játékokkal ismét egy nagy sportesemény helyszíne lett. Az ilyen nagy események a városok számára több szempontból is kihívást jelentenek, kiváltképpen a közlekedésben: A közlekedési eszközöknek egyaránt meg kell felelniük a nagy keresletnek a rendezvény alatt, és a helyi lakosság igényeinek is a rendezvény után. Ezért a 2014-es világbajnokság helyszíneinek többsége egy rugalmas és költséghatékony megoldás mellett döntött: BRT-rendszerek bevezetése mellett. A teljes tervezett BRT-rendszer Rio de Janeiróban több vonalat tartalmaz, összesen 157 km hosszban. Az első, 60 km hosszú BRT folyosó – a Transoeste – 2012-ben, megfelelő időben a világbajnokság megkezdése előtt nyílt meg. A rendszert nagy kapacitásra alakították ki. Úgy a megállóhelyeket, mint a gépkocsikat – extra-hosszú magas padlós csuklós buszok – ehhez igazították. A rendszer a normál vonalak mellett expresszvonalakból áll, melyek nem állnak meg minden megállóban. A teljes BRT-rendszerben, Rio de Janeiróban, a Mercedes-Benztől 101 db 23 m-es, 161 18 m-es busz valamint 26 db 12 m-es busz közlekedik, melyeket kiszolgálóként alkalmaznak.